Vörösvértestek szétesésével járó állapot újszülöttekben. A kihordás során a magzatból a terhes nő vérébe a méhlepényen keresztül olyan vörösvértestek kerülhetnek be, amelyekben az apától örökölt antigének vannak, és így az anya szervezete számára testidegenek. Előfordul, hogy az anya szervezete ezekkel az antigénekkel szemben ellenanyagokat, antitesteket termel, amelyek a méhlepényen átjutva károsítják a magzat vörösvértestjeit, és a magzat haemolitikus betegségéhez vezetnek. Hasonló folyamat játszódhat le akkor is, ha a terhes nő testidegen antigént tartalmazó vérátömlesztésben részesül.

A természetesen meglévő vércsoport ellenanyagok, vagy a korábbi vérátömlesztést követően kialakult antitestek már az első magzatot is károsíthatják, míg azok az ellenanyagok, amelyek a magzat vércsoportjával szemben termelődnek, az első magzatra nincsenek hatással, csak az ezt követő magzatok fejlődését befolyásolhatják.

Az újszülöttek haemolitikus betegsége súlyos állapot, és előfordulhat, hogy a magzat azonnali vércserére szorul az életben maradáshoz..Szerencsére a haemolitikus betegség előfordulása nagymértékben csökkenthető, ha az anyának a terhesség megfelelő szakában Rh-immunglobulint adnak, megakadályozva ezáltal a természetes Rh-antitestek kialakulását.