A szervezet számos funkcióját úgynevezett feedback (visszacsatolásos) mechanizmussal szabályozza. Ennek a mechanizmusnak az a lényege, hogy egy folyamat intenztitását a folyamat során keletkező termék – rendszerint a végtermék – mennyisége határozza meg. A feedback szabályozás lehet negatív vagy pozitív.

A negatív típusú feedback szabályozásának megértéséhez álljon itt egy technikai jellegű péda: a villanybojlerek működésének mechanizmusa. Ha pl. 80 C-fokos vizet szeretnénk (tekintsük ezt az értéket a folyamat végtermékének) és a víz hőmérséklete nem éri ezt el, a  feedback (visszacsatoló) rendszer jelez, és bekapcsolja a termosztátot. Ha a víz hőmérséklete eléri a 80 C-fokot, a rendszer kikapcsolja a fűtést. (A végtermék negatívan hat a folyamatra.) A negatív feedback mechanizmus így egy közel állandó (idegen kifejezéssel „steady state” vagy „equilibrium”) állapotot biztosít.
Az élőlényekben, különösen a magasabb rendűekben általában ez az equilibrium állapot szükséges az életfolyamatokhoz, ezért a szabályozásnak ez a módja nagyon gyakori. (pl. az anyagcserefolyamatokban, hormontermelésben, testhőmérséklet fenntartásában, stb.)

Pozitív feedback szabályozás esetén a végtermék megjelenése nem gátolja vagy leállítja, hanem tovább serkenti a rendszer működését. Az ilyen típusú folyamat nem alkalmas egyensúly létrehozására, kiválóan alkalmas viszont a rendszer állapotának gyors változtatására. Az élő szervezetben nem sokszor kerül sor pozitív feedbackre. A kevés eset közül a szoptatás említhető meg példaként: a csecsemő szopásakor az anyában oxitocin termelődik, amely elősegíti a tej képződését, amely további szopást tesz lehetővé a csecsemő számára, - és további oxitocintermelődést az anyában. A folyamat mindaddig tart, amíg a csecsemő jól nem lakik. Amikor a csecsemő abbahagyja a szopást, az oxitocinszint és a tejelválasztás csökken.